Negyedik Út Iskolák és az Élet
A Negyedik Út Iskolák az életben működnek. Tagjaik az életben élnek, dolgoznak, barátaik és családjuk van. Ez sok tekintetben megkülönbözteti őket a többi út iskoláitól.
Az élet generációról generációra változik. A ma született ember a digitális összekapcsoltság valóságában nő fel. Attól a naptól kezdve, hogy kinyitja a szemét, mindenki a telefonok alkalmazásain keresztül kommunikál körülötte. A szülei is ebben a valóságban nőttek fel, leszámítva korai életszakaszokat. A nagyszülő a digitalizáció előtti korszakban nőtt fel, amelyben ez a technológiai forradalom megjelent, kibontakozott és gyorsan terjedt. A dédszülő egy másik korszakból származik, amelyre ez a technológia viszonylag később kényszerült rá, gyakran zavarodottságot és neheztelést okozva. És ha figyelembe vesszük, hogy egy generáció 25 évig tart, akkor a dédnagyszülő a tárcsás telefonok és fekete-fehér tévék valóságába született bele, amely a digitális összeköttetést csak a sci-fi regényekben tudta elképzelni.
A Negyedik Út iskolájának lépést kell tartania az életben ezekkel a fejleményekkel, mert tagjai az életben működnek, és mert az élet egy speciális szükségletét szolgálja ki. Tehát míg egy keresztény kolostor az Athos-hegyben, egy buddhista vihára Tibetben vagy egy zsidó jesiva Jeruzsálemben ma is úgy néz ki és működik, mint ahogyan 100 évvel ezelőtt kinézett és működött, a Negyedik Út iskola nem. Meg kell változnia, ahogy az élet változik.
Az, hogy a Negyedik Út iskolája milyen szükségletet szolgál ki, eleinte kevéssé foglalkoztatja a keresőket – jellemzően saját szükségleteikben merülnek el –, bár ez kell, hogy irányítsa a keresésüket. Ha arról álmodoznak, hogy egy közép-ázsiai barlangban vagy a guatemalai dzsungelben elrejtve találnak egy Negyedik Út iskolát, akkor a keresésük kudarcra van ítélve, hacsak nem egy ilyen nosztalgián keresztüli kitérő szükséges az esetleges kiábrándulásukhoz. Végül is Ouspensky a szülővárosában találkozott Gurdjieffel, miután visszatért az indiai és ceyloni csodakeresésből. Az igazság elfogadása a maga feltételei szerint és bármilyen formában is jelenjen meg, gyakran az első akadály.
Az élet valóban gyorsan változik egyik generációról a másikra, bár nem feltétlenül a jobbik irányba. A technológia fejlődhet, ahogy az egyik korszak a következő rendelkezésére bocsátja vívmányait, de kevesen vitatnák, hogy a mi technológiai szempontból példátlan korunk ne lenne ugyanakkor társadalmilag, erkölcsileg és politikailag elfajult. Hogyan lehetséges ez? Hogyan lehetséges, hogy a múltbeli civilizációk – különösen a távoli múlt civilizációi – úgy tűnik, megértettek olyan alapvető dolgokat az emberi állapotról, amelyeket mi már nem értünk? Úgy tűnik, hogy a korszakról korszakra való átmenet során, mint egy elromlott telefonos játékban, fontos dolgok kerültek a repedések közé, nélkülözhetetlen dolgok – dolgok, amelyek hiánya mára értelmetlenné teszi a technológiai fejlődésünket. Át tudunk teleportálni egy üzenetet az egész világon, de nincs semmi értelmes mondanivalónk. Vannak repülőgépeink, rakétáink és napenergiával hajtott járműveink, de nincs hová mennünk. A tudás, a szokások, az értékek és az emberi mivoltunkról alkotott, évszázadok során felhalmozott megértés, elenyészett és eltűnt. A Negyedik Út iskolájának feladata mindig az ilyen veszteségek visszaszerzése és az élet áramába való visszahelyezése körül forog.
E weboldal mögött álló iskola egy ilyen törekvést képvisel.
A Negyedik Út szellemiségének megtalálása
Az Igazság Keresőjének V. része elmagyarázza, hogy miért nem egyszerű a Negyedik Út iskolák múltbeli tevékenységének felderítése. Ahogy a Negyedik Út az élettel együtt változik, úgy veszíti el nevét és formáját, elmosva a nyomot, amelyet a történelmi feljegyzésekben hagy. Ahhoz, hogy felfedezzük a múltbeli Negyedik Út iskoláit, meg kell értenünk a Negyedik Út szellemét, és ennek a szellemnek a megjelenési formáit kell keresnünk. Az alábbiakban olyan idézetek gyűjteménye következik, amelyek ezt a szellemiséget közvetítik:
20-dik századi szerzők a Negyedik Út Iskoláiról
[GEORGE GURDJIEFF] A negyedik út iskoláiban mindenekelőtt megértésre van szükség. Az erőfeszítések eredményei mindig a megértéssel arányosak.i
[GEORGE GURDJIEFF] A negyedik út iskola soha nem lehet egy meghatározott munka nélkül, soha nem lehet valamilyen kötelezettségvállalás nélkül, ami az egyedüli alapja létezésének. Amikor ezt a munkát befejezték … a negyedik út eltűnik az adott helyen, az adott formában, de csak azért, hogy talán máshol, más formában folytatódjon. A negyedik út iskolái létezésének alapja a munka egy adott feladat elvégzésére. Sohasem önmagukért, a nevelés vagy a tanítás kedvéért léteznek.i
[GEORGE GURDJIEFF] A negyedik út iskoláiban a munka nagyon változatos formájú és számos értelme lehet … Minél hamarabb megérti egy ember az elvégzendő munka célját, annál hamarabb válik hasznossá, és annál hamarabb less haszna belőle.i
George Gurdjieff
George Gurdjieff
Peter Ouspensky
[PETER OUSPENSKY] A mágneses központ, amelyik egy jógi iskolába vagy egy kolostorba vezeti az embert, különbözik attól a mágnesen központtól, amellyel legalább egy csoportot találhatna, ami esetleg egy negyedik utas iskolához vezethet. Azzal a mágneses központtal itt nem tudna dolgozni: nem rendelkezne elegendő anyaggal a kezdéshez. A vallási út engedelmességet követel. Itt széles látókörre, megértésre van szükség.ii
[PETER OUSPENSKY] A negyedik út iskoláiban elért tapasztalatok azt mutatják, hogy az ember szokásos életkörülményei a legmegfelelőbbek az öntanulmányozásra és az önmagán végzett munkára, mert bizonyos szempontból ezek a feltételek a legkönnyebbek, más szempontból pedig legnehezebbek.ii
[PETER OUSPENSKY] Olyan szervezet, amelyiket negyedik úthoz tartozó iskolának lehet nevezni, olyan szervezet, amely három erőt von be a munkájába.ii
Peter Ouspensky
Maruice Nicoll
[RODNEY COLLIN] A negyedik út iskolái ugyanúgy léteztek és léteznek, mint ahogy a három hagyományos út iskolái is léteztek és léteznek. De sokkal nehezebb őket felderíteni, mert – a többivel ellentétben – nem lehet őket egyetlen gyakorlat, egyetlen módszer, egyetlen feladat vagy egyetlen név alapján felismerni.iii
Rodney Collin
[MAURICE NICOLL] A Negyedik Útnak mindig az élet változó körülményeihez kell kapcsolódnia, és soha nem válhat rögzülté és megszokottá. Hirtelen szükségessé válhat a dolgok egész külső rendszerének megváltoztatása.iv
Maurice Nicoll
[JOHN BENNETT] Gurdjieff az „iskolákat” olyan szervezetként határozta meg, amelyek azzal a céllal léteznek, hogy a „Külső Körnek” – azaz a hétköznapi embereknek – átadják a „Belső Körből” származó tudást és erőket… A Negyedik Útnak nem lenne értelme, ha nem létezne egy „Belső Kör”, amelyhez vezet.v
John Bennett
[MAURICE NICOLL] A negyedik út iskolájának tanulója az élet közepette dolgozik, az élet minden szerencsétlenségével körülvéve, és végül az élet lesz a tanítója.iv
Források
- Egy ismeretlen tanítás töredékei – Peter Demianovich Ouspensky
- A negyedik út – Peter Demianovich Ouspensky
- A tudatos harmónia elmélete (The Theory of Conscious Harmony) – Rodney Collin Smith
- Kommentárok Gurdjieff és Ouspensky tanításaihoz (Commentaries on the Teaching of Gurdjieff and Ouspensky) – Maurice Nicoll
- Gurdjieff: Új világ teremtése (Gurdjieff: Making a New World) – John Godolphin Bennett
Rodney Collin
John Bennett
2022/24-ben a BePeriod egy többrészes dokumentumfilmet készít George Gurdjieffről.
© BePeriod